Férfi vitaminok

Arginin, L-Arginin

Az arginin (rövidítve: Arg vagy R) egy α-aminosav. Az L változat egyike a 20 leggyakoribb természetes aminósavnak

Az arginint először egy svájci vegyész, Emst Schultze izolálta 1886-ban. Először a csillagfürt nevű növényből sikerült kimutatni.

Miért használják a sportolók az arginint?

Az arginint azok a sportolók használják, akik szeretnék növelni a növekedéshormon-, inzulin-és kreatinfoszfát-termelésüket, ami a sovány izomtömeg növekedésének és a zsírégetésnek kedvez, továbbá az immunfunkciót és a koncentrációt is erősíti.

Hogy növeli az arginin az izomtömeg növekedést és a regenerációt:

A növekedési hormon és inzulinkiválasztás támogatása által növeli a sovány izomtömeget és a zsírégetést is Megakadályozza a szövetek lebomlását és segíti az izmok regenerálódását azzal, hogy fehérje-anyagcseréből származó melléktermékeket bont le Hogyan növeli az energiát és az állóképességet:

A nitrogén-oxid prekurzoraként - mely tágítja az ereket - növelheti a szívbe szállított oxigén mennyiségét.

 

Kutatások alapján az arginin a következő tünetek kezelésekor lehet hasznos:

  • Szív-és érrendszeri megbetegedések
  • Koncentrációs problémák
  •  Terméketlenség
  • Erekciós zavarok
  • Intersticiális húgyhólyaggyulladás

További tudnivalók

Amellett, hogy segíti a fehérjeszintézist és erősíti az immun-és idegrendszert, az arginin növeli a test saját növekedési hormon (GH) termelését - ami a sportolók számára leginkább fontos.

GH és inzulintermelés

Az arginin azon kevés fogyasztható tápanyagok egyike, melyek hatásosan növelhetik a GH, az inzulin és az izomban lévő kreatin szintjét. Ezek a tulajdonságok teszik népszerűvé azon sportolók között, akik sovány izomtömeget szeretnének növelni úgy, hogy közben a zsírégetést is stimulálják. A természetes GH termelés gyakran lelassul a korral, és összefüggésben lehet a testünkben létrejövő izomvesztéssel és zsírfelhalmozódással. Az arginin által az agyalapi mirigyben GH termelődik, ami lehetővé teszi, hogy a fehérje szintézis "fiatalos" maradjon, továbbá az izom-építő anyagcserét is növeli. Másik potenciális előnye a gyorsuló regeneráció és javuló memória.

Az arginin jelenléte által kiváltott inzulinkiválasztás segít a kulcsfontosságú tápanyagok - mint pl. a glükóz és különféle aminosavak - hatékonyabb sejtekbe történő szállításában, ahol aztán üzemanyagként a jobb energiaellátottság és az izomépítés érdekében felhasználásra kerülnek. Bár a jelek szerint az arginin növeli a GH-és inzulinszintet, az még nem tisztázott, hogy mennyire hosszantartó a hatása az izmok méretére és a zsírvesztésre nézve. Sok kutatás látszólag kielégítő eredményt hozott, azonban sok tudós még további bizonyítékokra vár. Mindemellett a legtöbb kutató bizonyos benne, hogy az arginin segíti az izmok regenerálódását azzal, hogy támogatja a kollagén termelődést és megszabadítja a testet az izmok bomlásakor keletkező méreganyagoktól - olyan anyagoktól, melyek mennyisége intenzív edzések végzésekor megnő, így tehát mindent összevetve az előnyös hatások garantáltak.

Nitrogén-oxid termelés

Az arginin eredetileg egyfajta vérhígító, és testünk nitrogén-oxid termelésében is szerepet játszik, mely lehetővé teszi, hogy ereink tágak maradjanak. A nitrogén-oxid és az arginin az erek kitágítása révén együttesen javítják a vérkeringést – akadálytalanabbá téve azt, ezzel a vérnyomást is csökkenthetik -, jobb koncentrációs képességet, egészséges szívet, és szexuális teljesítménynövekedést eredményezhetnek.

Az arginin-NO páros a barlangos testet is ellazítja, így javíthatja az erekciót.

További előny lehet néhány ember számára, hogy a spermaszám is nőhet, ami gyakran a nagyobb mennyiségű arginin hatására történik meg.

Immunrendszer erősítő hatás

Ráadásképpen a csecsemőmirigy stimulálásával - ahol a betegségek ellen küzdő T-sejtek termelődnek - azt gyanítjuk, hogy az arginin az immunrendszerre is hatással lehet, és növeli a test ellenállóképességét néhány betegséggel szemben.

Következtetés :

Bár a test természetes úton is képes arginint előállítani, fizikai vagy lelki eredetű stressz esetén - ami sokunk számára nem szokatlan - lelassul a termelődése. Igazság szerint még az intenzív edzés is számottevő lassulást okozhat. Ezek az argininhiányos időszakok nyilvánvalóan komplikációkhoz vezethetnek, a pótlása pedig érezhető eredményeket okoz.

Az arginint "feltételesen esszenciálisnak" tartják, ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között szükséges pótolni.

forrás: wikipédia

Referenciák: https://www.altmedrev.com/publications/7/6/512.pdf

Http://www.altmedrev.com/publications/9/1/4.pdf

Ginseng

A ginzeng (Panax) azernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség.

Az ide tartozó fajok lassú növésű évelő növények. Gyökerüket évszázadok óta használják a Távol Kelet.

Sajátosságuk, hogy csak árnyékban nőnek.

A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják.

Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt.

Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga.

Tudományos cikkekben, mind a libidóra, mind a spermatogenezisre kifejtett pozitív hatást írnak le állatkísérletekben a ginseng hatásáról.

Sokoldalú hatása révén erősödik az egyén mentális és fizikai állapota és csökken a fáradtság.

Vágykeltő hatása régóta elfogadott.

A ginseng egyek hatóanyaga a ginsenoside, mely kulcsfontosságú lehet a pénisz vérkeringésének serkentésében, erektilis diszfunkció és a korai magömlés kiküszöbölésében.

Hatása nagyban függ a szervezetben található L-arginin és nitrogén-monoxid mennyiségétől, ezért célszerű kombinációban alkalmazni.

Referenciák: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2561113/pdf/bcp0066-0444.pdf

Http://www.altmedrev.com/publications/9/1/4.pdf

Http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3613407/pdf/pone.0059978.pdf)

Gyömbér

Kínában már Kr. e. előtt több évszázaddal használták, Marco Polo is említi könyvében. A középkorban jelentős szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. A 16.század óta Amerikában is ismert. Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik.

A növény gyöktörzse (Zingiberis rhizoma) szolgáltatja a sajátságosan illatos, csípős, kesernyés ízű fűszert. Aromáját,illoolaját, ízét pedig gingerol tartalma okozza.  Kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő hatása miatt kedvelik.

Megfigyelések szerint a gyömbérben található hatóanyagok csökkentik a vér koleszterin szintjét, valamint a magas vérnyomást, ezáltal jó hatással van a szívre.

 Több tudományos cikk leírja, a libidóra kifejtett pozitív hatását. Egyes etnomedicinális megfigyelések a hímivarsejtek termelésére kifejtett pozitív hatást mutattak ki.

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4223394/pdf/1472-6882-14-244.pdf

https://www.cancernetwork.com/oncology-journal/ginger

https://www.aafp.org/afp/2007/0601/p1689.html

Cink

 

A cink a mikroelemek közé tartozik. Ezek az anyagok a szervezetben igen kis koncentrációban (<0,005%) jelen lévő, többé-kevésbé ismert biológiai jelentőséggel rendelkező ásványi anyagok, melyekből a napi szükségletünk nem éri el a 100 mg-ot. Az egészséges emberi szervezetben általában 2-3 grammnyi található belőlük, melynek legnagyobb része (90%-a) az izomzatban és a csontrendszerben koncentrálódik

. Ezenkívül számottevő mennyiséget tartalmaz a haj, a szem, továbbá a bőr, a máj és a vesék.

 

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék cinktartalma is befolyásolja.

 

A cink létfontosságú szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásban, ellenőrzi és szabályozza az anyagcsere-folyamatokat, több mint 120 metalloenzim szerkezeti elemeként részt vesz a nukleinsavak és a fehérjék szintézisében – ezáltal a növekedésben, sebgyógyulásban, valamint az inzulin térszerkezetének kialakításában.

Megfelelő mennyiségű jelenléte az ízérzés megőrzéséhez éppúgy szükséges, mint a természetes növekedés, a nemi fejlődés és a szaporodás folyamatai

Cinkhiány esetén csökken a szervezet ellenálló képessége, fokozott fáradékonyság lép fel, serdülőkorban pedig – különösen a reprodukciós szervekben – különböző fejlődési zavarokat okozhat.

Felnőttekben a cinkhiány elhúzódó sebgyógyulást, csökkent étvágyat és romló ízérzést, hasmenést, valamint bőrgyulladást okozhat. Ismert a terhes és szoptató anyák fokozott cinkigénye is.

Viszonylag keveseket érint, de meg kell említenünk, hogy az ólom- és kadmiumszennyezésnek kitett emberek számára különösen fontos a szervezet megfelelő cinkellátottsága, ugyanis ezáltal csökkenthető az említett fémek toxicitása.

A vegetáriánusoknak különösen ügyelniük kell a cink megfelelő mértékű pótlására, ugyanis ez a mikroelem egyike azon anyagoknak, melyekből a növények viszonylag keveset tartalmaznak.

A cink növeli a termékenységet, hiszen javítja a spermium minőségét, mozgóképességét és termelését, ugyanakkor pedig fontos szerepet tölt be a vérben található tesztoszteron szint magasan való tartásában.

CINK:

  • A cink növeli a termékenységet, hiszen javítja a spermium minőségét, mozgóképességét és termelését,

  • Fontos szerepet tölt be a vérben található tesztoszteron szint magasan való tartásában. 

Referencia: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4192450/pdf/cerm-41-108.pdf

 

 

 

A cink szerepe szervezetünkben Mint a nyomelemek legnagyobb része, a cink is kiemelkedő szerepet tölt be a szervezetben lezajló enzimatikus folyamatok szabályozásában. Számos enzim működéséhez szükséges ún. aktív centrumok kialakításán, vagy leginkább a fehérjetermészetű enzimek térszerkezetének stabilizálásán keresztül. De a cink ugyanígy részt vesz a nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetének helyes beállításában is. Emellett az inzulin térszerkezetének megfelelő stabilizálása is cink jelenlétéhez kötött. Így áttételesen részt vesz a vércukorszint szabályozásában, amely újabb összetevője a szervezet komplex anyagcsere állapotának. A cink kiemelten fontos az anyagcserefolyamatok általános, helyes módon történő lezajlásának biztosításában. Szabályozza a hormonok szintézisének folyamatát, így közvetett úton befolyásolja a hormonrendszer megfelelő működését is. Az egészséges spermiumok kialakulása szintén cinkhez kötött. Egyrészt direkt módon befolyásolja a képződésüket, másrészt semlegesíti az olyan nehézfémek spermiumképződésre kifejtett esetleges káros hatását, mint az ólom és a kadmium. Emellett a cink ezen nehézfémek egyéb ártalmas hatásaitól is védi a szervezetet, vagyis általános detoxikáló szerepe is van. Bőrgyógyászati jelentősége Vitaminok, nyomelemek Tudjon meg mindent a WEBBeteg Vitamonok és nyomelemek táblázatából az egészséges táplálkozásról! Élelmiszer adalékanyagok Koleszterintáblázat Tápanyagtartalom A cinknek kedvező hatásai vannak bőrünkre, ezért széles körben alkalmazzák a gyógyításban. Cinktartalmú készítmények használatosak például a pattanásos, aknés bőr kezelése során, illetve a sebgyógyulás és hámosodás elősegítése is gyakran cinket tartalmazó szerekkel történik. Mindez amiatt lehetséges, hogy a cink antibakteriális hatással bír, amelynek alapvető szerepe van a gyulladt, pattanásos bőr kezelésében. Emellett a cink hámosító hatással is rendelkezik, amely nagy segítség a bőr sérüléseinek gyors kijavításában, az ekcéma elleni kezelésben. A cink jó hatású a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás által okozott tünetek csökkentésében is. A gyermekek testsúlykilogrammra vonatkoztatott cinkszükséglete magasabb, mint a felnőtteké, mivel a cink relatív nagyobb mennyisége szükséges az intenzív növekedési folyamatok, a nemi érés időszakában. Gyermekeknek napi 3-10 milligramm, felnőtteknek napi 15 milligramm bevitelére van szükségük az egészség megőrzéséhez. A cink forrásai A cink bőségesen megtalálható az olyan fehérjében gazdag ételekben, mint a hüvelyesek, a tojás, a tej, a húsfélék és mindenféle tengeri herkentyűk, halak. Ezen táplálékokból a cink felszívódása kiegyensúlyozott, ám egyidejű magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása vagy tetraciklin szedése rontja a felszívódás sebességét és mértékét. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén így cinkkiegészítők szedése nem szükséges, ám egyoldalú táplálkozás vagy valamilyen betegség fellépésekor a cinkpótlás jó hatású lehet. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt A jegestea vesekövet okozhat a férfiaknál A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag? A C-vitamin: előnyök és ártalmak Gyors fogyás vagy hízás: a striák Kóros és káros - az éhezés biológiája A szívnek és az agynak - Az E-vitaminról A jó koleszterin segíti a memóriát Hat ritkán emlegetett ok az elhízás hátterében Vannak egészséges kövérek is A diétás édesítőszerek hízlalnak? A táplálkozás magatartási zavarai A cinktartalmú táplálékkiegészítőket is orvosi felügyelet mellett érdemes szedni. A hideg évszakokban, kiváltképp influenzaszerű megbetegedések halmozódásakor a sejtek ellenállásának megnövelése miatt érdemes pótolni. Egyébként hatékonyan csökkenti a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás következtében létrejövő kellemetlen tüneteket. Bőrproblémák fennállásakor is érdemes fokozott mennyiségben fogyasztani. Cinkhiány esetén gyermekeknél lassú növekedés, krónikus hiány esetén fejlődésbeli elmaradás tapasztalható. A szükségesnél kisebb mennyiség bevitele csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések. A bőr szárazzá és repedezetté válik, ekcéma alakulhat ki. A haj és a köröm egészségtelen megjelenésű lesz. A hormonrendszer egyensúlya felborul és zavar támad a nemi funkciók terén is. A cink túlzott mértékű bevitele általános rosszullétet: hányingert, hányást okoz, illetve tartós túladagolás esetén rézhiány kialakulásához vezet.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/5666/a-cink-elettani-hatasai